Cicák

1

Macskaleukózis (FeLV)

Vírus által okozott betegség, amelyre nagyon hosszú lappangási idő a jellemző. Sok fertőzött állatban évekig is eltarthat, amire valamilyen tünet kialakul, sőt egyes állatoknál a fertőzöttség ellenére semmilyen látható elváltozást nem tapasztalunk. A kórokozója vérrel és nyállal terjed, főleg az egymással történő verekedések, marakodások alkalmával, de gyakori a nemi úton történő terjedés is.

A fertőzött anyák kölykei már fertőzötten jöhetnek a világra! Ebben az esetben a tünetek jóval hamarabb mutatkoznak, mintha később fertőződne az állat. A betegség kártétele igen szerteágazó. Legalapvetőbb kártékony hatása az, hogy gyengíti az immunrendszert. Éppen emiatt nagyon sokszor lehet kimutatni ezt a fertőzöttséget nehezen gyógyuló betegségek hátterében. A FeLV-fertőzés nagyon sok idősebb kori daganatos elváltozás kiváltója.

Gyakran fordul elő más vírusos fertőzésekkel, különösen a FIV-vel egyidejűleg. A fertőzöttség a vérből mutatható ki. A macskaleukózis többször alkalmazott védőoltással megelőzhető. Az alapvédettség kialakításhoz 1-1 hónapos különbséggel legalább 2x, de inkább 3x célszerű oltatni, majd évente ismételni szükséges.

A macskák immunhiányos betegsége (FIV)

A FIV szintén vírusos eredetű betegség és nagyon sok mindenben hasonlóságot mutat a macskaleukózis jellemzőivel. Itt is évekig tarthat a lappangó stádium és a tünetek gyakorta az idősödő (sokszor 8-10 éves) állatokban alakulnak ki. A fertőződés és a tünetek megjelenése közötti években az állatok teljesen egészségesnek tűnnek. A FIV terjedésében inkább a "véres út" a jellemző, tehát főleg a karmolások, verekedések során terjed.

Talán éppen emiatt is a kandúrokban (főleg ha azok aktívak, és gyakran verekszenek) gyakoribb az előfordulása. Elvadult vagy félvad környezetben élő macskák között nagyon elterjedt, de a fertőzöttség magas százalékban mutatható ki a kijáró macskáknál is. Gyakori a párhuzamos fertőzöttség is. A betegség gyanúja vérvizsgálattal igazolható. Sajnos nincs ellene védőoltás.

Fertőző hashártyagyulladás (FIP)

Ezt a betegséget is vírus okozza. Bár a neve alapján inkább csak a hasüregben számíthatnánk a gyulladásos folyamat előfordulására, ennek ellenére más testüregekben is gyakorta alakulnak ki elváltozások. A betegség fő jellemzője, hogy a nagyobb testüregekben (hasüreg, mellüreg) olajszerűen sűrű, magas fehérjetartalmú folyadék válik ki.

A betegek fokozatosan lefogynak, egészségük leromlik, miközben a testüregekben cseppenként gyűlik össze a váladék. Amennyiben a hasüregben történik a folyadék felhalmozódása, akkor az erősen lesoványodott macskának feltűnően nagy hasa lesz (sokan éppen emiatt azt gondolják, hogy terhes a cica). A mellüregi folyadékgyülemre a fokozatosan nehezedő légzés a jellemző. Amikor a tünetek már megjelennek, pár hét alatt elpusztulnak a betegek. Ismert a betegségnek egy úgynevezett száraz formája is, amikor nem folyadék gyűlik össze, hanem csak vaskos felrakódások keletkeznek a savóshártyákon.

A betegség a mai tudásunk szerint gyógyíthatatlan, a betegek csak tüneti kezelésben részesíthetők, és előbb-utóbb elpusztulnak. A fertőzöttség itt is kimutatható a vérből. A betegség megelőzésére egy úgynevezett nazális vakcina van forgalomban (tehát nem a szokásos módon, injekció formájában kapja meg az állat az oltást, hanem az orrába kell belecsepegtetni a vakcinát), amelynek használata különösen macskatenyészetekben, és ott indokolt, ahol korábban már előfordult a betegség.

A betegségek kimutatására szolgáló tesztek, eredmények értelmezése

Mindhárom betegséget vérmintából lehet kimutatni, illetve a tünetek alapján felmerülő esetleges gyanút ezzel lehet beigazolni, vagy kizárni. Egy vérmintából több teszt is elvégezhető, nem kell tehát sok vért venni a macskából. Abban azonban már jelentős különbségek vannak, hogy a tesztek mit vizsgálnak, illetve mit mutatnak ki.

A macskaleukózis (FeLV) esetében mindig vírusantigén kimutatás történik, tehát a pozitív eredmény azt mutatja, azt jelenti, hogy a kórokozó jelen van a vizsgált állatban. A pozitív eredmény egyértelműen mutatja a fertőzöttséget.

A FIV diagnózisa során a gyorstesztek a betegség hatására képződött ellenanyagokat mutatják ki, antigén vizsgálatra más módszert kell alkalmazni. Itt a gyorsteszt pozitivitása úgy értelmezendő, hogy ha a tesztek alapján betegnek bizonyult állat korábban már találkozott a kórokozóval, akkor valószínűsíthető, hogy a tüneteket e betegség okozza vagy okozta. Azt, hogy a folyamat mennyire aktív, a vizsgálat időpontjában éppen jelen van-e még a kórokozó a szervezetben, szintén lehetséges vizsgáltatni, de ebben az esetben más laboratóriumi módszerek szükségesek.

A FIP-nél a gyorstesztek szintén ellenanyagokat mutatnak ki, a vírusantigén kimutatásának azonban inkább a gyanús tartalomból van értelme. Módszertanilag itt is komplikáltabb vizsgálatokra van szükség.

A hazai állatorvosi laboratóriumok mindhárom betegség gyanúja esetén megbízhatóan, gyorsan és elfogadható áron vállalják mind a gyorstesztek, mind az egyéb laborvizsgálatok elvégzését.

A Pfizer ajánlata:

2

Ha a macskánk levert, étvágytalan és aránytalanul nagyra kezd nőni a pocakja, akkor sajnos nagy a valószínűsége, hogy FIP-pel (fertőző hashártyagyulladással) fertőződött. Ennek eldöntéséhez laborvizsgálatra van szükség. Amennyiben bebizonyosodik, hogy klinikai tünetekben manifesztálódó fertőző hashártyagyulladásról van szó, akkor rögtön tisztázni kell a gazdival - bármennyire fájdalmas is -, hogy az állat menthetetlen, nem gyógyítható. Gyógykezeléssel csak rövid időre lehet az állat életét meghosszabbítani (antibiotikum, szteroid, folyadékpótlás).

Sajnos időnként szárnyra kapnak olyan pletykák, miszerint ez vagy az az állatorvos "eredményesen kezeli" a FIP-et, ez azonban nem igaz, csupán hiú reményeket kelt az állattartókban, és az eredmény mindig keserű csalódás.

Néhány tudnivaló a FIP-ről

A betegséget (corona-) vírus okozza. A fertőzött állatok nyálukkal és egyéb testváladékaikkal (székletükkel is) terjesztik a vírust. A fertőződés szájon keresztül és belélegzéssel is kialakulhat. Az utóbbi időben úgy tűnik, hogy a fertőzött állatok, állományok száma növekszik. A fertőzöttség felismerését nehezíti, hogy nem minden fertőzött állatban alakul ki a betegség, azaz sok macska tünetmentesen hordozza a vírust.

A betegség fellobbanását előidézheti az általános ellenálló-képesség gyengülése, egyéb betegségek kialakulása. Érdekes megfigyelés, hogy a FIP-es macskák nagy része egyúttal leukózissal (FLV) is fertőzött. Amennyiben a FIP tünetekben is megnyilvánul, bizonyosra vehető a beteg állat elpusztulása.

Muszáj védőoltással megelőzni

Manapság egyre szélesebb körben - elsősorban tenyészetekben - folyik mentesítés, illetve szűrés mind a FIP, mind az FLV tekintetében. Ennek megfelelően érdemes olyan tenyészetekből kismacskát vásárolni, ahol rendszeresen szűrik az állatokat. Sajnos még nem minden tenyészet szűrt, így az is előfordulhat, hogy már az alomból fertőzött kölyök kerül ki. Az anyai (maternális) immunitás következtében pedig a kölykök 8-9 hetes korig rendszerint nem betegednek meg, ennek elmúltával azonban kialakulhat a kór.

Ezért 9-10 hetes korban érdemes az állatnál elvégezni egy FIP-tesztet, mert ebben a korban már a vizsgálat eredményét nem befolyásolja a maternális immunitás, és pozitív teszt esetén bizonyossággal tudható, hogy az állat FIP-pel fertőzött.

Fertőzött és nem fertőzött állatok együtt tartása magában hordozza azt a veszélyt, hogy a fertőzés tovább terjed. Ezért ilyenkor mindig azt tanácsolom, hogy a többi cicát mielőbb teszteltessék le FIP-re (és FLV-re is), és mielőbb adassák be nekik a FIP-védőoltást.

Mit kérjünk az állatorvostól?

Létezik tehát FIP elleni védőoltás, és a járványhelyzetre tekintettel egyre inkább ajánlott e védőoltás beadatása a szokásos védőoltásokon felül. A FIP-es macskák túlnyomó része leukózissal is fertőzött, ezért ajánlott a FLV elleni oltás rendszeres beadatása is. Az alapimmunizálás során az említett oltásokat 2-3 alkalommal érdemes megismételni (3 hetes időközzel), később elegendő évente egyszer egy emlékeztető oltás. Természetesen nem szabad megfeledkezni a fertőző légzőszervi és emésztőszervi betegségek elleni oltásokról (kombinált oltás), és kijáró cicák esetében a veszettség elleni oltásról sem.

Ki fertőzte meg a macskát?

Ha egy fiatal, fajtatiszta cica fertőződik, akkor azt, hogy a kialakult betegség visszavezethető-e a tenyészetre (illetve a gondatlan tenyésztőre), vagy sem, szintén laborvizsgálattal kell ellenőriznünk. Amennyiben a tenyészet állománya (vagy néhány egyede) FIP pozitív, és a kölyök a tenyészetből történt elhozatala óta nem találkozott fertőzött macskával, nem járt kint a szabadban, nem juthatott hozzá kóbor macskák ürülékéhez, váladékaihoz, és a család többi cicája is FIP negatív, akkor valószínűsíthető, hogy az alomból történt fertőződés.

Ezért én mindig azt tanácsolom a gazdiknak, hogy csak olyan állományból szerezzenek be kölyköt, amely garantálja a FIP és FLV mentességet. A kölyköt 9-10 hetes korban vizsgáltassák meg FIP és FLV fertőzöttségre, illetve mielőbb adassák be az említett betegségek elleni védőoltásokat.

Az egészséges kiscica a gazdi felelőssége

Alomból csak teljesen egészséges kismacskát szabad elhozni. A csipás, hasmenéses, tüsszögő kölyök nem tekinthető egészségesnek, ezért a vásárló felelőssége is, ha ilyen (beteg) állatot vásárol (elhoz). A "frissen vásárolt" állatot érdemes mielőbb állatorvosnak megmutatni (egészségvizsgálat). Értékes állatok vásárlása esetén érdemes adásvételi szerződést készíteni, amely tartalmazza a tenyésztő által biztosított garanciákat.

3

Valójában miről is van szó? Miért ez a kissé szigorú és ellentmondást nem tűrő megfogalmazás? Az ok, hogy a hímsovinizmus még mindig adu ászként mindent ütő emberi tulajdonság. Üti még az állatszeretetet is!

"Azért nem ivartalaníttatom a kandúromat, mert szegénynek milyen értelmetlen élete lesz akkor. És még megváltoznak a tulajdonságai is. És el is fog hízni...és... és gyerekkoromban sosem volt semmi bajuk a kandúroknak."

Ilyen és ehhez hasonló, sajnálkozó kifogásokat hallgatnak az állatorvosok nap mint nap, amiknek a hátterében legtöbbször tudatlanság áll. Ha megfigyeljük, mindig a "hím" gazdik hozzák fel a fenti érveket. Néha azért arra is vetemednek, hogy a család hölgytagjait küldik el a rendelőbe a betegeskedő cicával. Ilyenkor rutinosan szájukba adják az általunk unalomig hallgatott ivartalanítás-ellenes kifogásokat. Persze a hölgyek vannak olyan diszkrétek, hogy lebuktatják kedvesüket. Sőt, olyan "titkos akcióra" is sor került már (sosem derült ki és a cica még mindig él és virul), amely óta a gazdi még mindig büszkén meséli, hogy "na ugye, mondtam én, hogy nem kell heréltetni..."

(Kis szünet után folytatom az írást, mert éppen egy 2 éves heréletlen kandúr hatalmas - verekedésből eredő - áll alatti tályogját nyitottam fel, amiből irdatlan mennyiségű genny ürült. Kapott antibiotikum szurikat is és pár napig vissza kell jönni vele. Ma 5000 Ft-ba került, az ivartalanítást pedig "még meggondolják" Hmmm.)

Tehát miért ivartalaníttassuk kedvenc kandúrunkat?

Mert ha nem tesszük, akkor már egész fiatal (kb. 5-6 hónapos) korától kezdve más sem fogja kitölteni napjait, mint a hölgycicák felkeresése. Ha ez megvan, akkor már csak a többi, ugyanazon hölgyért epekedő kandúrral kell élet-halál harcot vívnia. A konstrukció olyan, mint a Hegylakó esetében (Csak egy maradhat!), azzal a különbséggel, hogy örök élet helyett rövid élete lesz.

A dolog rákfenéje a verekedés és a sebek! Ezeken keresztül ugyanis (vér és nyál útján) rengeteg baktériumos és vírusos fertőző betegséget szednek össze egymástól. A cicák állandóan tele lesznek sebekkel, sérülésekkel, tályogokkal. Legyengülnek az állandó fertőzésektől, összeszednek parazitát (rühatkát, férget, bolhát), gombát és minden földi gusztustalanságot.

A gazdi folyamatosan az állatorvoshoz fog járni étvágytalan, lázas, egyre jobban lesoványodó cicájával. Itt aztán hetekig, hónapokig kezelhetjük a macsekot. Hiszen megállás nincs, szaporodni kell. És kandúrunk megy, rendületlenül, amíg bírja. A gazdi meg büszke, szerencsétlenebb esetben irigy!

A legnagyobb veszély, hogy a macskák között verekedéssel terjedő vírusos betegségek (leukózis, macska AIDS, fertőző hashártyagyulladás) gyógyíthatatlanok, és akár már 3-4 éves korára az állat elpusztulásához vezetnek.Sok szenvedés, betegeskedés után.

Ezek a vírusok hihetetlen mértékben elterjedtek a kijárós cicák körében. Biztonságban csak a bent lakó állatok vannak. De ugyebár ki az, aki el tud viselni egy ivarérett kandúrt a lakásában? Szerintem ezt mindenki csak egyszer próbálta ki életében.

És akkor még nem beszéltem a romantikus macskafrigyből származó utódokról. Akik gyakran még ma is vödörbe fojtva vagy földhöz csapva végzik. De az is lehet, hogy kóbor cicák lesznek és autó üti el őket, vagy kutya marcangolja szét szegényeket. Mert ugye "minek ivartalaníttassam a kandúromat, úgysem fog szülni, legyen ez a lánycicások gondja...".

És még néhány dolog:

1. Az ivartalanítástól még egy állat sem hízott el, csak a kajától, amit megevett.
2. A tulajdonságai lehet, hogy megváltoznak, de általában jó irányba! Vagánysága megmarad, maximum kedvesebb és kezelhetőbb lesz.
3. Tény, hogy otthonülőbb lesz kedvencünk, de legalább nem csak havonta egyszer futunk össze vele, amikor rohanhatunk az állatorvoshoz tályogfeltárásra, sebtisztításra.
4. És még valami: a macska egy állat, és cseppet sem élvezetből szexel, hanem ösztönös kényszerből. 
5. Persze az oltásokat, féreghajtásokat nem helyettesíti az ivartalanítás.
6. És hogy mi volt 20-30 éve? Miért bírták jobban a kandúrok? Hát nem bírták! De kinek tűnt volna fel, hogy folyamatosan (2-3 évente) cserélődik Tomi cica személye. És hol volt még akkor ennyi macska? És hol volt még ennyire elterjedt a fent említett néhány vírusos nyavalya?

Legyen a cél a 4. kandúrszülinapi kertiparti! És az ivartalanítással spórolt pénzből vegyünk cicajátékot ajándékba. És meséljük el a szomszédnak, hogyan örült Tomi a meglepinek!

4

Évente sok macska betegszik meg, vagy pusztul el olyan fertőző betegségek miatt, amelyeket vakcinázással meg lehetett volna előzni. A fertőző betegségeket okozó vírusok és baktériumok nagyon elterjedtek a macskák között. A nem oltott macskák könnyebben megbetegszenek és elpusztulnak.